A körülöttünk létező világ nem egyenletesen változik, hanem vannak időszakok, amikor a változás felgyorsul, máskor egy évszázad is eltelik mélyreható átalakulás nélkül. Szerintem a XXI.század eleje egy pörgős időszak lesz.
A XXI.század elején is egy erőteljes technológiai-műszaki átalakulás várható. A megújuló energiák egyre olcsóbbak lesznek, továbbá nem csak az energia előállítása, de felhasználása is sokat változik (egységes európai áramhálózat). Az elektromos és később az önvezető járművek, a mesterséges intelligencia, a biológiai forradalom alapjaiban változtatja meg az életünket.
Változás a gazdasági életben
Hozzá vagyunk szokva a növekedéshez, de ezt napjainkban a stagnálás fogja felváltani – Európában. Ázsia és Afrika még egy ideig képes lesz növekedni, de Európában elöregedett a népesség, háború 70 éve nem volt, így a beruházások és a lakossági fogyasztás alacsonyabb szintje erős korlátot ad a növekedéssel szemben. Amit láttunk Japánban az elmúlt 10 évben, az vár ránk (jobb esetben).
A nulla és negatív kamatok világában a pénzhez értő emberek tőkepiaci eszközökbe, részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba, műalkotásokba, termőföldekbe fektették a megtakarított vagyonuk jelentős részét.
A bankbetét mindig is a kisemberek pénzügyi megoldását jelentette, nincs az a kulturális hagyománya a részvény befektetéseknek Európában, mint az USA-ban.
Kamatmentes szép új világ
A gazdasági élet ösztönzésének “bevett eszköze” a hitel: az államok, vállalatok és a lakosság is erőteljesen költekezik olcsó hitelekből, ami a gazdaságot élénkíti és az alacsony kamatoknak köszönhetően nem jelent viselhetetlen terhet az adósoknak.
Az államok adóssága pedig ma már egy fikció, hiszen jobb esetben újabb hitelekkel, jegybanki segítséggel, de akár államcsőddel is túlélnek szinte mindent (Argentína sokadik államcsőd ellenére is működik, a jegybankok pedig egyre több állampapírt vásárolnak a világban).
Le kell mondanunk a növekedésről, az adósságok sem nőhetnek a végtelenségig, a pénzteremtésnek is kell, hogy legyen valahol egy határa. Ha szerencsénk van, akkor a következő évtizedben megtaláljuk a “középutat” és nem csinálunk magunknak egy nagyobb pénzügyi-gazdasági világválságot.
Lesz-e jelentősebb infláció?
Az embereket, de különösen a befektetőket elsősorban az érdekli, hogy mi fog történni a COVID utáni években. Én sem látok bele az üveggömbbe, de van egy jövőkép, amit valószínűbbnek tartok.
Éppen egy éve szakadt be az olaj ára – nem csak a Covid hatására, kicsit már előtte is – és akkor 30 USD körüli árnál írtam elemzést arról, hogy még várjunk, van esélye a további esésnek.
Akkor a brent lement 20 USD alá is, a nyersolaj még negatív ártartományba is bezuhant.
Aki a mélyponton vett olajat
A mélypontot eltalálni igen nehéz, én 30 USD alatt fokozatos vásárlásokat javasoltam – ez jó módszer a vételár optimalizálására. Több ügyfelem is beszállt az “olaj storyba”, jó áron vásároltak. Mi kellett akkoriban az olaj vásárlásához? Azokon az árszinteken már csak bátorság. (Na meg némi pénz. :))
Mikor kell kiszállni?
Hát ez sem könnyű. Az ügyfeleim már régen eladták as brentet, szép nyereséggel szálltak ki. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy biztos voltam abban, hogy 70 USD lesz 2021.márciusában az olaj….
Mi a fentiekből a tanulság?
Szerintem elsősorban az, hogy amikor ennyire extrém árazások alakulnak ki, akkor valóban csak egy kis bátorságra van szükség. (Persze az sem árt, ha tudja az ember, hogy egy adott áresést hogyan érdemes lekereskedni: pl. az olajnál lehetett venni brentet, crude-ot, olajtársaságot, ETF,CFD, stb. formában…)
Az olaj is és a tőzsdei árfolyamok is csúcsokat döntenek, ezeken az árszinteken már nem olyan egyszerű bevásárolni, mint egy éve volt a 20 USD körüli olajból….
A világ megváltozott és ezzel mindenki tisztában van, csak szerintem nem vagyunk teljesen tudatában a változás mértékének.
A Föld lakóinak száma kb. 8,5 milliárd, és az internetre csatlakozottak száma kb. 4,5 milliárd fő. Ebbe az afrikai elmaradott törzsek is benne vannak, szóval olyan ez a szám, mint minden “átlag”, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fejlett és fejlődő világ nagy része csatlakozik az internethez és a felhasználók egyre több időt töltenek a virtuális világban! Az interneten töltött idő – ismét csak átlagosan – közel 10 óra naponta (ahol kevesebb, ott is 6 óra), tehát az év negyedét internet használattal töltjük! A felhasználók ennek az időnek ma már a 60-70%-át mobil eszközről és nem asztali (hagyományos) számítógépről intézik.
Gondoljunk csak bele egy kicsit, hogy mit is jelent ez. A ’90-es években még mozifilmeket, TV-t, újságokat néztünk, az életünk nagy részét emberekkel történő kommunikációval, közvetlen kapcsolattartással töltöttük, ma pedig egy “virtuális valóságban” informálódunk, beszélgetünk a világ másik felén élő gyerekeinkkel (ingyen!), vásárolunk online akár autót, ételt, szolgáltatásokat. A jövőben pedig egyre inkább “mozgókép”, előbb-utóbb 3D valóságában, 5G hálózatokon állandóan behálózva fogunk élni.
További fontos változás, hogy a fejlett világban egyre nagyobb a jólét, az emberek jelentős része többet és mást fogyaszt.Nőnek a megtakarításaink (egyre kiterjedtebb a virtuális “valóság”, azon belül pedig a pénzvilág mérete is hatalmasra nőtt.)
Befektetések virtuális világa
A világ összes pénzéről, az adósságok és pénzpiacok volumenéről itt olvashat egy korábbi elemzésemben. A fejlett világban nem volt 70 éve háború, a családok egyre nagyobb része volt képes generációkon átívelő vagyoni gyarapodásra, gyermekei segítésére. A megtakarítások volumene, a “reál szféra” eszközeinek (ingatlan, autó, termőföld, arany, stb.) értéke a pénzbőséggel együtt hatalmasra duzzadt.
Sem 2008-ban, sem a mostani gazdasági összeomlásban sem volt tapasztalható, hogy a pénzpiacokról (megtakarítások) nagyobb átáramlás történt volna a reálgazdaság irányába – sokan vesztették el a lakásukat, részvényük értéke zuhant, stb., azonban ezzel egy időben mások megvették azokat a lakásokat, részvényeket, tehát komoly átrendeződés volt, de a befektetések értéke inkább folyamatosan növekszik, és egyre gyorsabb a pénzvolumen gyarapodása.
A világ megváltozott. Ezzel együtt a befektetések világa is teljesen átalakult. Ezt úgy mindenki tényként fogadja el, de szerintem nem vagyunk teljesen tudatában a változás mértékének.
A Föld lakóinak száma kb. 8,5 milliárd, és az internetre csatlakozottak száma kb. 4,5 milliárd fő. És ebbe az afrikai elmaradott törzsek is benne vannak. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fejlett és fejlődő világ nagy része csatlakozik az internethez és a felhasználók egyre több időt töltenek a virtuális világban! A hálózaton töltött idő közel 10 óra naponta (ahol kevesebb, ott is 6 óra), tehát az év negyedét internet használattal töltjük! A felhasználók ennek az időnek ma már a 60-70%-át mobil eszközről és nem asztali (hagyományos) számítógépről intézik.
Ezzel még sok újdonságot nem mondtam, azonban gondoljunk csak bele egy kicsit, hogy mit is jelent ez. A ’90-es években még mozifilmeket, TV-t, újságokat néztünk, az életünk nagy részét emberekkel történő kommunikációval, közvetlen kapcsolattartással töltöttük, ma pedig egy “virtuális valóságban” informálódunk, beszélgetünk a világ másik felén élő gyerekeinkkel (ingyen!), vásárolunk online akár autót, ételt, szolgáltatásokat. A jövőben pedig egyre inkább “mozgókép”, előbb-utóbb 3D valóságában, 5G hálózatokon állandóan behálózva fogunk élni.
További fontos változás, hogy a fejlett világban egyre nagyobb a jólét, az emberek jelentős része többet és mást fogyaszt. Nőnek a megtakarításaink (egyre kiterjedtebb a virtuális “valóság”, de azon belül a pénzvilág mérete is hatalmasra nőtt. És ez is egy virtuális világ….)
A befektetések virtuális világa
A világ összes pénzéről, az adósságok és pénzpiacok volumenéről itt olvashat egy korábbi elemzésemben. A fejlett világban nem volt 70 éve háború, a családok egyre nagyobb része volt képes generációkon átívelő vagyoni gyarapodásra, gyermekei segítésére. A megtakarítások volumene, a “reál szféra” eszközeinek (ingatlan, autó, termőföld, arany, stb.) értéke a pénzbőséggel együtt hatalmasra duzzadt.
Sem 2008-ban, sem a mostani gazdasági összeomlásban sem volt tapasztalható, hogy a pénzpiacokról (megtakarítások) nagyobb kiáramlás történt volna – sokan vesztették el a lakásukat, részvényük értéke zuhant, stb., azonban ezzel egy időben mások megvették azokat a lakásokat, részvényeket, tehát komoly átrendeződés volt, de a befektetések értéke inkább folyamatosan növekszik, és egyre gyorsabb a pénzvolumen gyarapodása.
Ez a bődületes mennyiségű pénz a helyét keresi és egyre kevésbé találja. A bankokban, a kötvénypiacokon a nulla közeli kamatok világában eltűntek a hozamok, az emberek pedig nem akarják elfogadni, hogy a megtakarításaik semmit sem termelnek – egyre csak nő a tőzsdékre vitt tőke, a kereslet nem akar csökkenni, így aztán a tőzsdei árfolyamok szöknek az egekbe. Mindegy, hogy magunk vesszük meg a részvényt vagy vagyonkezelőre bízzuk (befektetési alap, unit-linked biztosítás, nyugdíj termékek, stb.), a vége ugyan az – nem akar csitulni a tőzsdei részvények iránt a kereslet.
Akit részletesebben érdekel a pénzvilágban zajló fenti folyamat, az olvassa el “A részvény befektetés módszertana” c. könyvemet, ott sokat foglalkozom ezzel a kérdéssel, hiszen látnunk kell, hogy a tőzsdéken meddig tarthat ez az őrület.
A világvállalatok szép új világa
A tőzsdei emelkedést alapjában véve a nagy technológiai vállalatok árfolyamának megugrása okozta. A világ legértékesebb vállalata évekig az Apple volt, aki köré egész “fogyasztói vallás” épült fel – milliárdos darabszámú okostelefont, tabletet és más kapcsolódó terméket ad el. A Tesla is inkább technológiai cég, mintsem autógyártó, hiszen autót csak 500 ezer darabot ad el egy évben, nyereséget még alig-alig produkált és mégis a világ legértékesebb cégévé vált! A legoptimistább tervek szerint 2030-ban lesz képes 5 millió autót eladni, de addigra a konkurencia teljesen a nyakára fog nőni, részesedése az elektromos autók piacán jelenleg 18% – nagy eredmény lesz ennek megtartása egy gyorsan bővülő piacon… (Biztosan túlértékelt a részvénye, ennek még csúnya esés lesz a vége!)
Az első három világcég közé tartozik mindenképpen az Amazon, amely a legnagyobb online értékesítője ennek az új virtuális univerzumnak, a legtöbben fel sem tudjuk fogni a kapcsolódó árubőséget, logisztikai, szoftver és adatbázis méretet. Az új világ további meghatározó vállalatai az internetes hirdetési piac óriásai: a Google és a Facebook letarolta és gyarmatosította a virtuális piac hirdetési csatornáit. Egyre nagyobb félelem veszi körül ezeket a túl nagyra nőtt birodalmakat, hiszen vagyonuk, hatalmuk, befolyásuk országokéval vetekszik! Az új világ legnagyobb értékével az adattal pedig olyan mértékben egyeduralkodó módon rendelkeznek, hogy az már szintén felfoghatatlan. A következményeivel együtt….
És tovább sorolhatnánk az új kor sztárjait, akik olyan növekedési csodát mutattak fel eddig és fognak a jövőben is, ami jelzi, hogy itt nem csak volumenében látunk új világvállalatokat, hanem ez egy egészen más, minőségileg új folyamatokhoz vezet.
Összeomlás vagy Kánaán?
Én sem látok a jövőbe és én is hol optimista vagyok, hogy apokalipszist vizionálok. Az emberek többsége általában lassan veszi észre, hogy valami teljesen új, mindent átalakító változás részesévé vált. Az első autók előtt még kolomppal ment egy ember, mert annyira veszélyesnek tartották, ma soksávos utakon száguldozunk, szinte eltűntek a korábbi embereket szétválasztó távolságok. És akkor a repülésről már nem is beszélek. Az 5G, a biológiai forradalom, a mesterséges intelligencia és ezer más dolog változtatja meg belátható időn belül az életünket – alapvetően! A XXI.századra biztosan úgy fognak emlékezni, mint az egyik mindent átformáló időszakra – reméljük, hogy ez azért pozitív “végkicsengést” is jelent.
Egy ennyire széleskörű változás a befektetések világát is teljesen megváltoztatja – hogy mit veszünk, hol vesszük és egyre inkább azt is, hogy milyen megfontolásból döntünk úgy, ahogyan döntünk. A szellem már nem megy vissza a palackba. A fenti világcégeket fel lehet darabolni, a folyamatot lehet lassítani, de a változás beindult.
2007-ben készült el a “Tőzsdei kereskedés megtanulható” című könyvem és folyamatosan, évente frissítem, aktualizálom. Ez a könyv a rövidtávú devizapiaci és tőzsdei kereskedéssel (day-trade, skalpolás, stb.) foglalkozik. Azonban ez nem fedi le a tőzsdei kereskedés teljes palettáját, így a legújabb könyvemben a hosszú távú, osztalék alapú részvény befektetésről írok, ami egészen más: nem csak időtávban, de elemzési és kereskedési módszertanában is teljesen eltér a day-trade kereskedéstől.
A “Részvény befektetés módszertana” című könyv egy nagyon sokrétű és a kezdők számára nehezen átlátható világba, a tőzsdei kereskedés világában vezeti be az olvasót. Külön könyvtára van a részvénytársaságok gazdasági működése feltárásának, és rengeteg anyagot lehet találni magáról a kereskedésről, az árfolyamok alakulásának technikai és fundamentális elemzéséről.
Ez a könyv azért egyedi, mert a részvény befektetés teljes kérdéskörén végig vezeti az olvasót:
Melyik tőzsdén és milyen részvényt vásároljak?
Milyen időtávban gondolkozzak? Azt értem, hogy hosszú táv, de ez mindenkinek mást jelent.
Elég annyi, hogy nagyon olcsó, és akkor vegyem meg, ugyanígy ha extrém áremelkedés történt, akkor adjam el?
Mennyire érdemes az osztalékkal is foglalkozni?
Melyik brókerhez vigyem a pénzem?
Milyen méretű tőkére lesz szükségem?
Milyen nyereségre, hozamra számíthatok?
Hogyan kell adóznom az árfolyam nyereség és az osztalék után?
Hogyan kezeljem a kockázatokat? Hiszen van kockázat ennél a befektetésnél is.
Olyan tudást fed fel a könyv az olvasó előtt, amelyhez eddig csak százezres értékű tőzsde tanfolyamokon lehetett hozzájutni.
A könyv közérthetően, vázlatosan és példákon keresztül kíséri végig az olvasót ezen a nem könnyen érthető úton. Hiszen számviteli és közgazdasági fogalmakkal, elemzési módszerekkel és mutatók özönével kell megismerkednünk. Igyekeztem egy olyan egyedi módszert összeállítani, amely az átlagos, közgazdasági ismeretekkel nem rendelkező befektetőnek is egyértelmű iránymutatást jelent és egyszerű, másolható, lépésről-lépésre követhető eljárásrendet követ.
Ez egy elektronikus formában létező, pdf és ePub formátumban megvásárolható könyv. A bankszámlára történő fizetést követően e-mailen küldjük meg és a könyvért elégedettségi garanciát vállalunk!
A megrendelő e-mail levelét az info@bankweb.hu címre várjuk (név, lakcím közlésével).
A könyv ára: 2.850 Ft
A könyv árát az alábbi számlaszámra kell utalni vagy befizetni: Tatár Attila Gránit Bank Számlaszám: 12100011-17670595
Egyre nagyobb az érdeklődés mutatkozik a tőzsde világa iránt. A válság nem elijesztette az embereket, hanem megedzette: pénzt akarnak keresni, mégpedig most! Erre pedig sok más lehetősége a legtöbb embernek a tőzsdén kívül nem adódik.
Tudom, hogy ez a mondatom sokaknak csalódást keltő, de az a helyzet, hogy a hosszú távú részvény befektetést nem könnyű a fenti könyvből elsajátítani. Éppen ezért készítettem egy tanfolyam anyagot, amely sokkal részletesebb, gyakorlatiasabb, a folyamat egészén végig kíséri a tanfolyami résztvevőt (saját vásárlásait is segítve). Javaslom a tanfolyamon való részvételt, ne vágjon bele egyedül, jelentkezzen a befektetési tanfolyamra.
A tőzsde világa megismerhető, de összetett feladat a részvény vásárlás hatékony kivitelezése. Ez a tanfolyam bevezet a pénzpiacok különös világába – mert pénzt keresni csak úgy lehet a tőzsdén, ha megértjük a háttérben zajló folyamatokat és segítséget kapunk a megfelelő részvények kiválasztásához.
Rövid távon kereskedni mindig kockázatosabb, hiszen nagyon hullámzóak az árfolyamok, de nagyobb hozam érhetőek el. A hosszú távú, osztalék fókuszú részvény befektetés inkább türelemjáték: sok idő kell a sikerhez, lassan épül fel a hozam.
A pénzpiacok működése és a tőzsde
Miközben a világban egyre több a pénz, ez a pénz a gazdasági élet területei helyett döntően a pénzpiacokon keresi a helyét (szerencsére, különben hiperinfláció alakulna ki). Esetleg az ingatlan és időnként az arany még szerepet játszhat a pénzpiacokon felgyülemlett tőke „elhelyezésénél”, de alapvetően megváltozott minden: alig vannak értelmes befektetési termékek és a pénz őrült méretekben és tempóban áramlik a tőzsdékre.
A 2008-2009-es tőzsdekrach után néhány hónap kellett ahhoz, hogy vállalható szintre emelkedjenek vissza az árak, míg a 2020-as aktuális koronavírus összecsuklás után ehhez már elég volt néhány hét.
A tanfolyamon megértjük, hogy ez a pénzbőség hogyan okozza a tőzsdék nehezen érthető és a vállalatok teljesítményével nem igazán indokolható emelkedését.
Lesz szó a hazai tőzsde komoly problémáiról, arról, hogy miért nem működik “igazi” tőzsdeként ls sorra vesszük a legfontosabb kérdéseket:
Melyik tőzsdét, milyen részvényeket válasszak?
Milyen időtávban gondolkozzak? Azt értem, hogy hosszú táv, de ez mindenkinek mást jelent.
Elég annyi, hogy nagyon olcsó, és akkor vegyem meg, ugyanígy ha extrém áremelkedés történt, akkor adjam el? Mennyire érdemes az osztalékkal is foglalkozni?
Melyik brókerhez vigyem a pénzem?
Milyen összeggel érdemes belefognom?
Hogyan kell adóznom az árfolyam nyereség és az osztalék után?
Hogyan kezeljem a kockázatokat? Hiszen jócskán van kockázat ennél a befektetésnél is.
Részvény elemzés és vásárlás előkészítése
Eljutottunk a legfontosabb kérdésig: hogyan tudjuk eldönteni, hogy egy adott részvényt megvásároljunk-e? A tanfolyamon megtanuljuk a legfontosabb elemzési megoldások használatát, és begyakorlunk egy olyan egyéni elemzési metódust, amely érthető, könnyen követhető és kevés idő ráfordításával is automatikussá teszi a befektetési folyamatot. Fontos a makrogazdasági folyamatok megértése, de a legtöbbet a vállalatok adatainak elemzésével fogunk foglalkozni úgy, hogy nem kell hozzá közgazdasági egyetemet végezni.
Alapvetően az amerikai részvények közül fogunk választani, de pár európai részvény elemzésére is sort kerítünk.
Tanfolyam információk
A tanfolyam 2X3 órás képzésből és egy részletes e-könyvből áll, a szükséges adatok összegyűjtéséhez az angol nyelv minimális ismerete előnyt jelent. Lesz “házi feladat”, sok gyakorlás, így mindenki képes lesz a szükséges adatok gyűjtésének és elemzésének az elsajátítására. Természetesen a folyamatos e-mail kapcsolattartás is része a képzési programnak. A tanfolyamot követően a folyamatos kapcsolatot és segítséget egy tőzsdeklub keretében fogjuk biztosítani.
Ez egy online, skype programon keresztül zajló egyéni képzés, igény esetén Zoom csoportos oktatásra is lehetőségünk van.
A kiskereskedők legnagyobb “ellenfele” az algoritmusokkal kereskedő nagy vagyonkezelő, befektető cég, akik a piac meghatározó szereplői. Ha nyereségesen akar kereskedni, akkor ehhez ismernie kell, hogy ezek a piacok igazi nagy szereplői hogyan is működnek.
Az árjegyző brókercégek jelentős likviditást biztosítanak a pénzpiacokon, azon belül is elsősorban a tőzsdék és devizapárok tekintetében érdekesek számunkra. Legtöbbször úgy kereskednek, hogy megpróbálnak mindkét oldalon (vétel-eladás) ők állni, ahogy azt a konvenciónális floor-traderek (és market maker brókerek) is teszik.
Másik kereskedési megoldásuk az, hogy az árjegyzők összegyűjtik a sok kis megbízás adatait, majd ez alapján megpróbálják előre jelezni, hogy milyen irányba fog menni a piac és ennek alapján egészen nagy valószínűséggel jelzik előre a rövidtávú ármozgásokat. Aztán ennek megfelelően vesznek fel saját pozíciókat, melyek akár az ügyfeleikkel ellentétes irányúak is lehetnek.
Vannak árjegyzők, akik HFT (high frequency trading) algoritmusai úgynevezett „latency arbitrage”-al megpróbálják feltérképezni a saját publikus order flow-juk és dark pool-ok közti árfolyam egyenlőtlenségeket. A konvencionális pénzkereseti lehetőségeken túl a brókerek order flow-ját legnagyobb arányban végrehajtó brókercég a kvantitatív stratégiái, többek közt HFT vadász algoritmusokat állítanak hadrendbe, melyek elsődleges feladata felderíteni a nagyobb ordereket, vagy a bizonyos modell szerint elhelyezett megbízásokat, és így a tényleges orderek végrehajtása előtt lekereskedik azt.
Az árvadász algoritmusoknak általában olyan neveket adnak, mint pl. guerilla, sniper, vagy shark. Sok befektető elrejtett (jéghegy vagy iceberg) megbízásait így már könnyű szerrel kutatják fel a shark (cápa) algortimusok. Sok egymást követő kis megbízást küldenek egy adott instrumentumra, és ha az algoritmus azt észleli, hogy a megbízások rendkívül gyorsan végrehajtódtak, akkor nagyobb rejtett (iceberg) megbízást valószínűsítenek a háttérben, amit utána körbehatárolnak, majd látható megbízásokat küldenek a piacra még az iceberg előtt. Majd az iceberg ármódosító hatását meglovagolva kis profittal zárják a kereskedést.
A HFT tanuló algoritmusok a rendszer szerint végrehajtott megbízások közti kapcsolatot is feltérképezik és lekereskedik.
Nem csak a járványhelyzet következtében alakul át a hazai lakáspiac, a változás egyszerre több “fronton” is zajlik. Nézzük át a legfontosabb jövőbeli trendeket.
Mára túlértékeltté váltak a kisebb lakások (főleg a panelek) a családi házakhoz képest. A 2008-as válságot követően jól nyomon követhető volt a lakásár emelkedés folyamata: először a belvárosi kisebb méretű lakások ára emelkedett, aztán erősödött az áremelkedés a minőségi, főleg V.kerületi elit lakásoknál. A jelenségnek elsősorban demográfiai és pénzügyi okai voltak, kevés volt a családi házat kereső és elég önerővel rendelkező gyermekes család, továbbá a családi házas agglomerációból időigényes bejutni a belvárosba.
Jelentős befektetői kereslet is folyamatosan jelen volt (forgalom 40-50%-a!), amely szintén a belvárosi, kiadható lakásokat részesítette előnyben. Most azonban megváltozhat a fenti trend, a jobb minőségű agglomerációban, külső kerületekben a családi házas ingatlanok felértékelődhetnek a lakótelepi lakásokhoz képest.
Több ok miatt is elindulhat a fenti folyamat visszarendeződése. Egyre többen fognak (részlegesen) távmunkában dolgozni, vagy a belvárostól távolabbra eső munkahelyre járni. Megerősödött anyagilag egy sajnos nem túl széles réteg, akik a jelenlegi olcsó hitelekkel élve már megengedhetik maguknak a családi ház vásárlását. Bár csökken, de még mindig jelentős a CSOK és Babaváró hitel lakáspiaci hatása, amely szintén erősíti a családi házas keresletet.
Nem mellékes tényező az sem, hogy erősödik az “én házam, az én váram” életérzés, egyre rosszabb a belvárosi autós közlekedés, a parkolási lehetőségek, és az életkörülmények (zaj, és porszennyeződés). További várható lakáspiaci trendek Érezhetően megtorpant a befektetői érdeklődés a lakáspiacon, ami elsősorban a magas árak miatt fékeződött le.
Azonban látva a pénzpiaci változásokat és a befektetési lehetőségek hiányát, ismét fel fognak erősödni a befektetői vásárlások, azonban ez már az airbnb szigorítások miatt nem éri el a korábbi mértéket és kevésbé lesz belváros orientált. Pontosabban lesz egy külföldi befektetői kereslet (mint a 2000-es évek elején), amely a frekventált belvárosi részekre fog korlátozódni, és erősödik a kevesebb pénzzel a piacra lépő befektetők jelenléte, akik olcsóbb, külső kerületi, de zöldövezeti, jó vasúti közlekedésű lakásokat, házakat fognak keresni.
A jó befektetési döntések meghozatalához alapvető fontosságú egy jó helyzetértékelés, némi jövőbelátás. Az elemzést egy kicsit tágabb keretekből érdemes indítani.
Hosszú távú ciklusváltás előtt állunk
2016-ban írtam egy e-könyvet “Bepillantás a jövőbe“ címmel, amelyben részletesen foglalkozom a ciklus elméletekkel. Most csak pár gondolatot ragadnék ki ebből a hatalmas témából. Trendváltás előtt állunk és bár ezek a meghatározó trendek már láthatóak, ma is részei az életünknek, a mostani jelentőségük, hatásuk alapján még nem érezzük annyira fontosnak őket. Lássunk párat közülük:
A XX.században az emberek a termelési folyamat részesei voltak, munkaerőként voltak részesei a gyártásnak. A XXI.században inkább, mint fogyasztók vagyunk fontosak.
A jövőnket egyre több olyan esemény határozza meg, amelyek kezeléséhez erős központosított hatalomra van szükség. (Terrorizmus, járványok, gazdasági válság, környezetvédelem, stb.) Az emberek többsége jól irányítható a félelmére hatva, elfogadják, sőt igénylik a mindent tudó vezetőket.
A szabadságunkból feladunk, személyes dolgaink egyre nagyobb része válik láthatóvá, az adat a jövő legnagyobb értéke és ezzel a központi hatalom, a vállalatok egyre inkább élni és visszaélni fognak.
Migrációs folyamatok (új népvándorlás kezdődött), meghatározó demográfiai folyamatok (elöregedés, népességrobbanás) kulturális különbségek erősödése várható.
Környezetvédelem jelentősége nő, az emberek tömegei tudatosabban kell, hogy éljenek. Megújuló energiák térnyerése folytatódik, olcsóbb lesz az energia.
Ma még nehéz elképzelni azt a világot, amelyben a mesterséges intelligenciák, az összekötött “gépek”, számítógépek fognak mindent irányítani, helyettünk megtenni. A távközlés és kommunikáció új korszaka várható.
Egészségügy forradalma, az életkor hosszabbodik, ember-gép hibridek terjednek el. Az új szolgáltatások elérhetősége csak az elit számára lesz megfizethető.
A pénzpiacok is gyorsan átalakulnak
A tőzsdékre rányomja bélyegét a FED és más jegybankok pénzteremtése: olyan likviditás zúdul a piacokra, ami irreális árazáshoz vezet, de lufi fújódik minden reálszférában található, szűk keresztmetszetű termékkörnél is: ilyen az ingatlanpiac, a termőföld, műkincs, talán az arany.
Megjelenik egy új digitális pénz, valami alapjövedelem-szerű pénzosztás a tömegek felé. A “hozamsivatag” folytatódik, a kötvénypiacokat “leuralja”, tönkreteszi az állampapír dömping. A kreált kereslet világában nem várható jelentősebb infláció, az államadósságot sem kell már elinflálni, a jegybankok mérlegében jól el van az adósság, nem zavar senkit. (Hogy ebből milyen gondok származhatnak, azt majd meglátjuk….)
Lesz-e nyugdíjunk?
Lehet, hogy a nyugdíj kérdést is újra kell gondolnunk.
Az MNB tízmillió forint bírságot szabott ki piaci manipuláció miatt. E. R. Zoltán egy Prémium kategóriás tőzsdei részvényre vonatkozóan adott megbízást, amelyet még a tényleges kereskedés előtt visszavont.
A Magyar Nemzeti Bank a piacmonitoring tevékenysége során észlelte, hogy a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett egyes részvényeket érintően E. R. Zoltán magánbefektető tőzsdei megbízásai során tiltott piaci manipulációt végzett.
Vizsgálata során az MNB több olyan kereskedési napot azonosított, amelyen az ügyfél ügyletkötései révén két különböző részvény napi forgalmából való részesedése meghaladta az 50 százalékot, és a napi forgalomhoz mért önkötéses forgalmának aránya elérte a 15 százalékot. A jegybank megállapította, hogy E. R. Zoltán önmagával kötött ügyletei hamis, félrevezető jelzéseket közvetíthettek a tőkepiaci szereplők irányába az érintett részvények keresleti-kínálati viszonyai, illetve likviditása tekintetében.
E. R. Zoltán emellett egy Prémium tőzsdei kategóriába tartozó részvényre vonatkozóan – beismerten valós ügyletkötési szándék nélkül, az ajánlati könyv „tesztelése” céljából – a kereskedési idő egyik referenciapontja közelében az indikatív árat nagymértékben negatívan befolyásoló ajánlatot tett, amelyet még az ármeghatározás és a tényleges ügyletkötés előtt visszavont. A jegybank megállapította, hogy a magánszemély ezen visszavont megbízása is félrevezető jelzéseket adhatott a befektetők számára az adott részvény keresleti-kínálati viszonyairól, különösen árfolyama alakulásáról.
Aki a mélyponton vett olajat
