Befektetési tanácsok

Arany árfolyam és arany kitermelési költség

Amikor az arany árfolyama komolyabb esést mutat, akkor mindig megnő az érdeklődés az aranyérc kitermelési és egyéb előállítási költsége iránt. Miért más befektetési termék az arany, mint a pénzpiac összes egyéb terméke?

Arany kitermelési ára, aranyszámla és legjobb arany árA pénzpiaci termékeknél szinte semmi sem képes megállítani az árfolyamok zuhanását, hiszen az árfolyam és a valós érték között bonyolultabb összefüggés áll. Amikor az OTP árfolyama elérte a 2500 Ft-os árat, akkor mindenki biztos volt abban, hogy a bank kézzel fogható eszközeinek az értékei is meghaladják ezt a tőzsdei értéket – pedig egy bank értékét nem is ez a “vas-ár” határozza meg. Egy devizapár árfolyama is nagyon szélsőséges értéket képes felvenni, hiszen a valós gazdasági folyamatok csak megkésve billentik helyre az árfolyamok irreális elmozdulását.

Az aranynál létezik egy korlát az áresésnél, ami eléggé egzakt módon képes az árfolyam zuhanását megállítani. Ez a kitermelési költség.

Mennyi az arany kitermelési költsége?

Az arany kitermelési ára természetesen bányánként eléggé komoly mértékben képes eltérni, de megállapítható egy átlagos mérték, amely hat az arany árára.

Ez az az érték, amely alá nem süllyedhet tartósan az arany árfolyama, mert abban az esetben a bányák működése leáll és a növekvő kielégítetlen kereslet megemeli az árat. Az arany a több ezer éves – misztikusnak is nevezhető – értékmegőrző és státusz szimbólum szerep miatt egy különleges termék. A gazdasági válságok idején mindig felértékelődik ez a biztonsági, vagyonmegőrző szerepe, tulajdonsága. Az emberekre gyakorolt pszichológiai hatása miatt is nagyon egyedi, a széles felhasználási kört pedig már nem is említem (ipar, ékszergyártás, egészségügy).

A Thomson Reuters GFM 2012. évi tanulmányában az szerepel, hogy 2012-ben 1 uncia arany átlagos előállítási költsége 727 dollár. Ez a költség a magasabb energiaárakat, bérköltségeket és a szigorított környezeti szabályozások hatását figyelembe véve is emelkedik, de a kitermelés egyre extrémebbé váló környezeti körülményei határozzák meg az áremelkedés valódi mértékét.

Az említett 727 dolláros ár csak közvetlenül a kitermeléshez kapcsolódó költségeket tartalmazza (bérek, energia, felhasznált anyagok,közvetlen adók, stb.) De természetesen ezen felül még egyéb kiadások is hozzá jönnek az arany végső előállítási költségeihez. Egy bánya hosszú távú üzemeltetése a felszínre hozás mellett a kinyerés, őrlés és finomítás költségeivel is számolni kénytelen. Ehhez jönnek még a szállítási, forgalmazási, őrzési, tárolási, minősítési költségek és így a teljes, mindent költséget magában foglaló, az iparhoz kapcsolódó kitermelési összköltség 1300 dollár körül van jelenleg unciánként. Aranybánya üzemeltetők véleménye alapján, ha az arany unciánkénti ára 1300 dollár alá csökkenne, és ez akár hosszabb ideig tartana, akkor a kitermelés már nem lenne gazdaságos.

Egy másik cikk (portfolio.hu) a kitermelési költségeket 1100-1200 dollár/uncia szinten említi és előreláthatóan az arany kitermelési költségénél az elkövetkező években átlagosan 15-17 százalékos növekedéssel számol. Így a várható átlagos kitermelési költség 2015-re 1600 dollár/uncia lesz.

Érdemes megjegyezni, hogy az 1980-as években ez az ár 100 USD/uncia alatt (kb. 50-60 dollár) volt.

Mi várható az arany áránál?

A Földben lévő aranyérc fogyóban van, ugyanakkor a kereslet folyamatosan nő. Ez arra ösztönzi a bányákat, hogy nagyobb összegeket fektessenek a feltárásba: a földtan, a geológia és a megfelelő szakemberek, az új lelőhelyek feltárására.

Tehát ez az oka annak, hogy tartósan nem tud a kitermelési költségek alá menni az arany ára, mert akkor a bányák leállnak és a kínálat csökkenése az ár emelkedését hozza magával. A kitermelési költségeknek egyébként is folyamatosan emelkedniük kell, hiszen a meglévő szűkös készletek kitermelése egyre nehezebb, bonyolultabb és így költségesebb.

Míg az ötvenes években a kitermelt föld aranytartalma 5-6 gramm/tonna volt, addig ma globálisan egy gramm/tonna átlaggal kell számolni. Az új lelőhelyek feltárása és kiépítése érdekében egyre mélyebbre kell lehatolni (már 4000 méteres mélységnél és  60 Celsius fokos hőmérsékletnél tartanak). A bányajáratok építéséhez sok acélt, rezet és más építési anyagot kell felhasználni, a fúrók, egyéb berendezések és üzemanyagok árai szintén jelentős költségemelkedést eredményeznek.

A külszíni fejtésnél kicsit más a költségek összetétele. Itt a költségek 30 százalékát az üzemanyag árának alakulása teszi ki, mivel a hatalmas mennyiségű föld és kőzet mozgatásához nagy teljesítményű gépeket és szállítójárműveket kell használni.

Az aranylelőhelyek feltárásánál és kiaknázásnál, a lelőhelyek feletti ellenőrzés megszerzésénél, a bányák megvédésénél egyre erősebb politikai és katonai célok húzódnak meg. Ma már a bányákat külön fegyveres egységek őrzik.

A legtöbb aranyat, amelyet ma ékszerként viselünk vagy a jegybankok tartalékként felhalmoztak, néhány évvel ezelőtt még alacsony áron tudták kitermelni. A most és a jövőben kinyert aranyhoz már egyre magasabb áron fogunk tudni hozzájutni akkor is, ha az arany ára már közel sem olyan gyors ütemben fog emelkedni, mint tette ezt az elmúlt években. Ennek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy az aranyunk az évek során valóban megőrzi értékét, mivel reálisan nem kell attól félnünk, hogy a világpiacon (kitermelési)áron alul kereskednek majd vele.

Arany vásárlással kapcsolatos kérdésekben kérje a segítségemet.

Kérjen arany vásárlási ajánlatot.

Dr.Tatár Attila

Befektetés: hozam-kockázat optimalizálása

Csökkenő kamatok, magas infláció – az eredmény: nincs reálhozama a befektetésünknek? Mit lehet ilyenkor tenni? Sokan meggondolatlanul vállalnak ismeretlen mértékű kockázatot a magas hozam reményében.

Amikor befektetési döntést hozunk, akkor – leegyszerűsítve a kérdést – egy olyan terméket keresünk, amely a legmagasabb hozamot nyújtja a legalacsonyabb kockázat mellett. Természetesen nem sok ilyen tökéletes termék van, többnyire a kockázat mértékét nem látjuk, a hozam pedig csak egy ígéret, amit legjobb esetben a múltbeli adatok támasztanak alá. Azért némi rutinnal és a józan paraszti ésszel el lehet boldogulni a befektetések világában.

A pénzügyekben makacs törvényszerűségek érvényesülnek. Ha magas hozamot szeretnénk, akkor az kockázat vállalása nélkül nem megy. De nem mindegy, hogy milyen kockázatot kell vállalnunk?

Józan paraszti ésszel

Az szokott a legnagyobb baj lenni, hogy amikor döntünk egy befektetésről, akkor a döntést alapvetően érzelmi alapon hozzuk meg: nem rendelkezünk kellő információval, viszont valami nyomás nehezedik ránk érzelmi oldalról! Csinos, segítőkész, okos és megbízható tanácsadók szívesen átvállalják a döntés nehéz terhét – de ne feledjük, hogy a mi pénzünkről van szó!

Az ígért hozamtól megrészegülten vagy a befektetési termék látványos céljaival azonosulva azonnal döntünk, miközben a termék alapvető ismérveivel sem vagyunk tisztában.

Amíg nem tudjuk a pontos választ az alábbi fontos befektetési kérdésekre, addig ne hozzunk döntést:

– Mekkora pénzt kell pontosan befektetnem? (Egy összegű vagy folyamatos befizetés, milyen költségek merülnek fel, stb.)

– Milyen futamidőre kell lekötnöm a pénzt? Milyen költség mellett lehet lejárat előtt kivenni?

– Mennyi az ígért hozam? Mikor fizetik azt ki? Vegyük figyelembe a “pénz jelenértékének” szabályait: minél később van kifizetés, annál kevesebbet ér az a hozam, hiszen idővel nő a kockázat és a mai pénz többet ér, mint a holnapi. Tehát minél később fizetnek hozamot, annál inkább be kell építeni a váratlan események kockázatát és az infláció hatását.

– Mekkora a kockázat és mennyire számszerűsíthető? Nem csak egyféle kockázat létezik, hanem egész csoportot kell feltárnunk és igyekeznünk számszerűsíteni: devizakockázat, vállalati kockázat, ágazati, ország, stb.

– Ha felmértük a kockázatot, akkor hogyan lehet kezelni, minimalizálni?

A befektetés hozam és kockázat optimalizálása

Általában érvényesül az a pénzpiaci szabály, hogy magas hozam kockázat nélkül nincs, tehát törekedjünk egy optimum elérésére:  a lehető legtöbb nyereséget érjük el a még számunkra elfogadható kockázati szint mellett. Más megfogalmazásban: ér nekem ekkora kockázatot, hogy elérhetem ezt az adott hozamot? Mekkora a hozam elérésének a valószínűsége?

Az egyik legelterjedtebb befektetés a befektetési jegyek vásárlása. Egy alapkezelő vállalja a pénz kezelését, előre meghirdetett elvek szerint. Például egy részvény kitettségű alapnál a pénz nagy része lehet állampapírban (alacsony kockázat) és lehet akár 80%-os a részvény kitettség! A válság kapcsán sok hasonló alap 50-70%-os tőkeveszteségnél tartott! Ez akkora kockázati szint, amelyre az ügyfelek biztosan nem voltak felkészítve, nem voltak tisztába a kockázat valódi mértékével!

zzünk további példákat

A pénzpiacok egyik legkockázatosabb terméke a forex kereskedés: itt a befektetők pár hónap alatt a teljes tőkéjüket elveszíthetik és nem ritka, hogy el is veszítik – ha saját maguk, tudás és tapasztalat nélkül kezdenek kereskedni. A forex robotnál 70%-os garantált tőkevédelem mellett évi 35-50%-os hozamot érhetnek el.  Ekkor a kereskedést átadják másnak és a tőke védelmét ez a garantált tőkevédelmi szint biztosítja. Tehát a kérdés az, hogy megéri nekem ez a hozam 30% tőkekitettség (kockázat) vállalása mellett?

De nézzünk meg egy unit-linked befektetés kockázat-hozam elemzését: Évente 500 eFt-ot kell befizetnünk 10 éven keresztül. Legkorábban 3 év múlva vehetjük ki a pénzt és a hozam magasabb is lehet (évi 20%), de nagy a kockázat, mert tőzsdei termékekbe fektetnek, tehát végső esetben akár 50%-os tőkevesztés is lehetséges….

Nézzünk egy harmadik terméket: a bankbetét évente 6%-os hozamot hoz, de szinte nincs kockázat (bankgarancia és OBA védelem).

Melyik a jó választás?

Valójában nem kell vagy-vagy döntést hoznunk, hiszen a befektetésünket megoszthatjuk több termék között, ez a kockázatkezelés egyik legjobb formája – nem teszünk minden pénzt egy termékbe: hozzunk létre befektetési portfóliót.

Tehát osszuk meg a pénzt: 10% unit-linked (én nem igazán szeretem), 10% forex robot és 80% biztonságos termék: kötvény, bankbetét, állampapír, arany. Magas hozamú külföldi befektetések.

Egy folyamatosan frissülő minta portfóliót itt talál.

Keressen meg és segítek egy személyre szabott befektetési portfólió kialakításában.

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!