Amikor az arany árfolyama komolyabb esést mutat, akkor mindig megnő az érdeklődés az aranyérc kitermelési és egyéb előállítási költsége iránt. Miért más befektetési termék az arany, mint a pénzpiac összes egyéb terméke?
A pénzpiaci termékeknél szinte semmi sem képes megállítani az árfolyamok zuhanását, hiszen az árfolyam és a valós érték között bonyolultabb összefüggés áll. Amikor az OTP árfolyama elérte a 2500 Ft-os árat, akkor mindenki biztos volt abban, hogy a bank kézzel fogható eszközeinek az értékei is meghaladják ezt a tőzsdei értéket – pedig egy bank értékét nem is ez a “vas-ár” határozza meg. Egy devizapár árfolyama is nagyon szélsőséges értéket képes felvenni, hiszen a valós gazdasági folyamatok csak megkésve billentik helyre az árfolyamok irreális elmozdulását.
Az aranynál létezik egy korlát az áresésnél, ami eléggé egzakt módon képes az árfolyam zuhanását megállítani. Ez a kitermelési költség.
Mennyi az arany kitermelési költsége?
Az arany kitermelési ára természetesen bányánként eléggé komoly mértékben képes eltérni, de megállapítható egy átlagos mérték, amely hat az arany árára.
Ez az az érték, amely alá nem süllyedhet tartósan az arany árfolyama, mert abban az esetben a bányák működése leáll és a növekvő kielégítetlen kereslet megemeli az árat. Az arany a több ezer éves – misztikusnak is nevezhető – értékmegőrző és státusz szimbólum szerep miatt egy különleges termék. A gazdasági válságok idején mindig felértékelődik ez a biztonsági, vagyonmegőrző szerepe, tulajdonsága. Az emberekre gyakorolt pszichológiai hatása miatt is nagyon egyedi, a széles felhasználási kört pedig már nem is említem (ipar, ékszergyártás, egészségügy).
A Thomson Reuters GFM 2012. évi tanulmányában az szerepel, hogy 2012-ben 1 uncia arany átlagos előállítási költsége 727 dollár. Ez a költség a magasabb energiaárakat, bérköltségeket és a szigorított környezeti szabályozások hatását figyelembe véve is emelkedik, de a kitermelés egyre extrémebbé váló környezeti körülményei határozzák meg az áremelkedés valódi mértékét.
Az említett 727 dolláros ár csak közvetlenül a kitermeléshez kapcsolódó költségeket tartalmazza (bérek, energia, felhasznált anyagok,közvetlen adók, stb.) De természetesen ezen felül még egyéb kiadások is hozzá jönnek az arany végső előállítási költségeihez. Egy bánya hosszú távú üzemeltetése a felszínre hozás mellett a kinyerés, őrlés és finomítás költségeivel is számolni kénytelen. Ehhez jönnek még a szállítási, forgalmazási, őrzési, tárolási, minősítési költségek és így a teljes, mindent költséget magában foglaló, az iparhoz kapcsolódó kitermelési összköltség 1300 dollár körül van jelenleg unciánként. Aranybánya üzemeltetők véleménye alapján, ha az arany unciánkénti ára 1300 dollár alá csökkenne, és ez akár hosszabb ideig tartana, akkor a kitermelés már nem lenne gazdaságos.
Egy másik cikk (portfolio.hu) a kitermelési költségeket 1100-1200 dollár/uncia szinten említi és előreláthatóan az arany kitermelési költségénél az elkövetkező években átlagosan 15-17 százalékos növekedéssel számol. Így a várható átlagos kitermelési költség 2015-re 1600 dollár/uncia lesz.
Érdemes megjegyezni, hogy az 1980-as években ez az ár 100 USD/uncia alatt (kb. 50-60 dollár) volt.
Mi várható az arany áránál?
A Földben lévő aranyérc fogyóban van, ugyanakkor a kereslet folyamatosan nő. Ez arra ösztönzi a bányákat, hogy nagyobb összegeket fektessenek a feltárásba: a földtan, a geológia és a megfelelő szakemberek, az új lelőhelyek feltárására.
Tehát ez az oka annak, hogy tartósan nem tud a kitermelési költségek alá menni az arany ára, mert akkor a bányák leállnak és a kínálat csökkenése az ár emelkedését hozza magával. A kitermelési költségeknek egyébként is folyamatosan emelkedniük kell, hiszen a meglévő szűkös készletek kitermelése egyre nehezebb, bonyolultabb és így költségesebb.
Míg az ötvenes években a kitermelt föld aranytartalma 5-6 gramm/tonna volt, addig ma globálisan egy gramm/tonna átlaggal kell számolni. Az új lelőhelyek feltárása és kiépítése érdekében egyre mélyebbre kell lehatolni (már 4000 méteres mélységnél és 60 Celsius fokos hőmérsékletnél tartanak). A bányajáratok építéséhez sok acélt, rezet és más építési anyagot kell felhasználni, a fúrók, egyéb berendezések és üzemanyagok árai szintén jelentős költségemelkedést eredményeznek.
A külszíni fejtésnél kicsit más a költségek összetétele. Itt a költségek 30 százalékát az üzemanyag árának alakulása teszi ki, mivel a hatalmas mennyiségű föld és kőzet mozgatásához nagy teljesítményű gépeket és szállítójárműveket kell használni.
Az aranylelőhelyek feltárásánál és kiaknázásnál, a lelőhelyek feletti ellenőrzés megszerzésénél, a bányák megvédésénél egyre erősebb politikai és katonai célok húzódnak meg. Ma már a bányákat külön fegyveres egységek őrzik.
A legtöbb aranyat, amelyet ma ékszerként viselünk vagy a jegybankok tartalékként felhalmoztak, néhány évvel ezelőtt még alacsony áron tudták kitermelni. A most és a jövőben kinyert aranyhoz már egyre magasabb áron fogunk tudni hozzájutni akkor is, ha az arany ára már közel sem olyan gyors ütemben fog emelkedni, mint tette ezt az elmúlt években. Ennek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy az aranyunk az évek során valóban megőrzi értékét, mivel reálisan nem kell attól félnünk, hogy a világpiacon (kitermelési)áron alul kereskednek majd vele.
Arany vásárlással kapcsolatos kérdésekben kérje a segítségemet.