Befektetési tanácsok

Jó helyre megy a befektetői tőke a bankbetétekből?

Évek óta folyamatosan csökken a bankbetétben lévő lakossági megtakarítások volumene, márciusban már csak 173 milliárd forinttal volt több pénzünk bankbetétben, mint értékpapírokban. 

Hatalmas átrendeződésen mennek át a lakossági megtakarítások. Az MNB friss adatai szerint március végén 6575,2 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a háztartások, miközben ugyanekkor 6748,2 milliárd forintjuk volt bankbetétekben. A lakosság csak az első negyedévben több mint 200 milliárd forintot vont ki bankbetétekből,miközben az értékpapírpiacra (főleg befektetési alapokba) csaknem 400 milliárd forintnyi friss megtakarítást vitt be.

 

Az állampapírok értékesítése is folyamatosan emelkedik, a kormány kiemelt célja a külföldi befektetők arányának csökkentése úgy, hogy a hazai lakosság felé adjanak el több állampapírt. Ezt a célt könnyű úgy megvalósítani, hogy törvényi erővel biztosítják az állampapírok eho mentességét (6% “árelőny”) és a kamat megállapításánál nem köti őket egyfajta nyereség elvárás, hanem a konkurens termékek árai fölött történő ármegállapításnak semmilyen akadálya nincs.

A lakosság értékpapírszámláin egyébként március végén 2177,6 milliárd forintnyi magyar állampapír volt, ez a teljes állampapír-állomány már több mint 10 százaléka. Az úgynevezett lakossági állampapírokban – KKJ, FKJ, PMÁK, BMÁK, Kincstári Takarékjegy – összesen csaknem 1900 milliárd forint volt a harmadik hónap végén.

Irány a tőzsde?

Januárban ugyan még nettó értelemben véve eladó volt a lakosság a tőzsdén, februárban és márciusban viszont 27 milliárd forintnyi friss tőkét fektetett be a tőzsdén.  Az idén a lakosság egyébként összességében véve bukott a tőzsdén, a tőkebeáramlásnak köszönhetően viszont a részvényekben lévő állomány március végére 313 milliárd forintra hízott.

Szerintem az átlagos befektető nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, így számukra a tőzsdei kockázatot magukban rejtő termékek nem ajánlottak! Az alapkezelők éves bevétele az alapkezelési díjból mindenképpen meg van, ők kevésbé érzékenyek az alapok hozamára. A válság kapcsán 30-50%-os veszteségek egyáltalán nem voltak ritkák!

Jó termék az állampapír és a befektetési jegy?

Az teljesen racionális döntés, hogy elviszik a bankbetétekből az emberek a pénzüket. Olyan mélységekbe értek a betéti kamatok, hogy a hihetetlenül növekvő banki költségek és a tranzakciós illeték mellett már nagyon észnél kell lennünk, ha reál hozamot szeretnénk elérni a banki betéteknél. Az infláció csökkenését kevésbé érzi meg a lakosság, nem is hisszük el és nem is érezzük úgy, hogy a KSH adatai ránk érvényesek.

Azonban mielőtt automatikusan állampapírt vagy befektetési jegyet vásárolnánk, kicsit gondolkozzunk. A magyar állampapír vásárlásakor a külföldi befektetők az országkockázatnak megfelelő “kamatfelárat” várnak el. (Például egy német államkötvényhez képest ennyivel kell magasabb kamatot fizetni nekik, hogy magyar államkötvényt vegyenek). Mi kapunk kamatfelárat? Nem kellene a befektetéseinket megosztani és egy részét a pénznek külföldi befektetésekben tartani?

De nézzük meg kicsit közelebbről a befektetési alapokat is. Véleményem szerint a kockázat kerülő befektetési alapok (pénzpiaci, kötvény, likviditási alapok) és az állampapírok hozama sem sokkal jobb a betéteknél – alapvetően nem jelentenek megoldást a csökkenő hozamok ellentételezésére. Válasszuk akkor a vegyes és részvény kitettségű alapokat?

A kockázatvállalásnál nagyon észnél kell lenni: mekkora kockázatot ér meg egy adott hozam? Ez a mérlegelés engem arra késztet, hogy a részvény kitettségű befektetési alapokat és a közvetlen részvény vásárlást elkerüljem, mert magasabbak a kockázatok, mint amennyire a várható hozam ezt megérné! A tőzsdék több éve kitartóan emelkednek, sorra dőlnek a történelmi csúcsok: ha elindul a részvény piac lefelé, akkor 30-50%-os veszteség sem elképzelhetetlen.

A döntésnél az átlagos befektető megnézi az alapok előző évi hozamát és az alapján dönt. Azonban drasztikusan csökkenő hozamok esetében ez félrevezető, jóval kevesebbet fognak a most vásárolt befektetési alapok biztosítani. (Egy pénzpiaci alap évi 2-2,5%-nál nem fog tudni többet teljesíteni.)

Mi az én ajánlatom?

Válassza a biztonságos német befektetéseket vagy kérjen segítséget egy személyes portfólió elkészítésére, amelynek során a kockázat kézben tartásának technikáját is megtanulhatja.

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!