A tudatos befektetők számára semmi (még a magas hozam) sem lehet olyan fontos, mint a befektetési környezet kiszámíthatósága. Mit tehetünk, ha éppen ezzel van a baj?
Egy befektetési portfólió minimum 3-5 évre készül, tehát ideális környezetben legalább erre az időtávra tudnunk kell, hogy az adózási feltételek, az infláció, a várható kamatszint, az országkockázat, a törvényi feltételek, stb. hogyan fognak alakulni. Megnéztem, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult a “befektetési környezet”.
Mi változott az elmúlt öt évben?
2011-ben 20%-ról 16%-ra csökkent a kamatadó, de még el sem kezdtünk örülni, máris bevezették (2013-ban) az EHO-t (6%), és a tranzakciós illetéket. Ez utóbbi hatalmas változást idézett elő a hazai pénzpiacokon – főleg amikor az alacsonyabb költségvetési bevételt látva megduplázták a mértékét. Minden pénzmozgás nagyon drágává vált, mindenki egy bankszámlát tartott csak meg és igyekezett visszatérni a készpénz használatához. Ez utóbbi törekvést a kormány ingyenes készpénz felvételi ötlete is támogatta – természetesen a bankok ismét megtalálták a módját, hogy a megnövekedett költségeiket valamilyen formában az ügyfelekkel fizettessék meg. A XXI.században a készpénzhasználat felé mozdult el az ország….
A befektetők életét mindez még nem is keserítette meg annyira, mint az MNB eröltetett kamatcsökkentésével és a bankok tevékenységének visszafogásával járó betéti kamat csökkenés. Pár év alatt 6-8%-ról 3% közelébe, sőt lassan ez alá kerültek a betéti kamatok. Miközben a banki költségek az egekbe szöktek. Sokan próbáltak kiutat keresni az állampapírok vásárlásával, azonban itt is csökkentek a hozamok – bár egy kicsit mindig igyekeznek a banki kamatok felett maradni, hogy a külföldi befektetők helyett egyre inkább a lakosság finanszírozza az államadósságot.
Arról már nem is szeretnék sok szót ejteni, hogy ebben a vizsgált öt évben egy válság mennyire megtépázta a hazai gazdaságot és az országkockázat időnként az egekbe szökött. Ez a kockázat nem csak a külföldi befektetőket érinti, hiszen a mi pénzünknek is alternatíva a külföldi befektetés.
Mit tehet ilyenkor a befektető?
Kapkod, rossz döntést hoz, veszteségei keletkeznek. Abból választ, ami van: befektetési alap, vagyonkezelés, biztosítói termékek. Miközben nem veszi észre, hogy ezeknél a termékeknél teljes mértékben tervezhetetlen a hozam és sokkal nagyobb a kockázat, mint amihez a betétnél, állampapírnál már hozzá szokott.
A másik lehetőség, hogy kiviszi külföldre a befektetését, vagy annak egy részét. Ezt is lehet rosszul csinálni – tele vannak az osztrák bankok a magyarok pénzével, akik magas költséggel, semmi hozam mellett hagyták ott a hirtelen kimenekített pénzüket. Amikor megijedtünk az államcsőd veszélyétől.
Közvetlen külföldi befektetések
Pedig a külföldi befektetés önmagában nem rossz ötlet, csak tudatosan, jól előkészítve kell megvalósítani. Olyan biztonságos és olcsó termékeket kell választani, amelyeknél több évre tervezhető, fix euró alapú hozamunk van, kiszámítható és biztonságos a környezet. Ilyen hely azért nem sok van mostanában, de kétség nem férhet hozzá, hogy Németországban jó helyen van a befektetésünk. Aki 4-5 éve vágott bele ilyen német ingatlanfejlesztő befektetésbe, az ma évi 9%-os hozamot kap euróban. A németeknél nem változik és tervezhető az üzleti környezet, biztonságosak ezek a befektetések és legalább 3%/év árfolyam nyereség is keletkezett a gyengülő forintnak köszönhetően.
Gondolkozzunk befektetési portfólióban
Alakítsuk tudatosan a befektetéseinket, kezeljük a kockázatokat és válasszunk hosszabb távon is biztonságos, külföldi termékeket. Hogyan érdemes egy befektetési portfóliót összeállítani? Milyen termékeket válasszunk? Hogyan kell feltárni és kezelni a kockázatokat? Lehet magasabb a hozamunk egy külföldi befektetéssel, mint itthon?
Kérje segítségemet egy személyre szabott befektetési portfólió elkészítéséhez.
info@bankweb.hu
0620/462-8850.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: