Az infláció a pénz értékvesztése. Pénzünk inflálódik, ha ugyanazért a pénzért egyre kevesebb árut, szolgáltatást tudunk vásárolni. Mint a rákos daganat, lassan, de megállíthatatlanul emészt fel…..
Az infláció alakulása nem csak makrogazdasági kérdés – mint ahogyan azt sokan gondolhatnák – hanem mindenki életére kiható folyamat, amelyet jobb megismerni. Tenni csak akkor tudunk ellene, ha ismerjük a működését…
Az infláció egy alattomos ellenség, lassan emészti fel a jövőnket, az életünket, mert csak több év alatt jövünk rá, hogy a bevételeink egyre kevesebbet érnek. Amit pár éve még megvehettünk a fizetésünkből, azt döbbenten tapasztaljuk, hogy már nem vagyunk képesek megvenni ugyan abból a pénzből.
Azt is látnunk kell, hogy a hivatalos KSH infláció nem a mi inflációnk, hiszen abban olyan termékek és szolgáltatások is szerepelnek, amelyeket mi az életben soha sem veszünk igénybe. A mi egyedi költési szokásaink mellett bőven 10-15% között tud lenni az éves áremelkedés. Hogy a mi háztartásunkat milyen mértékben érinti az áremelkedés, azt könnyen megtudhatjuk, ha készítünk időnként egy havi családi költségvetést. Aztán ezeket a különböző időszakokban elkészített “kiadási listákat” össze tudjuk hasonlítani. De az interneten vásárlói kosarakat is találhatunk, ahol időnként ugyan azokat a termékeket vásárolják meg és az áremelkedés mértékét közzé teszik.
De az infláció nem csak a vásárlásainknál, hanem a befektetéseinknél is állandó kísérő.Egy egyszerű példa az inflációra: hiába fektetjük be a pénzünket évi 10%-os fix kamatozású állampapírba, ha az éves infláció 5%, akkor a pénzünk reálértéke csak 5%-al fog nőni, hiszen a pénzünk vásárlóértéke közben átlagosan 5%-ot romlott. És akkor a költségeket és az adót nem is vettem figyelembe…
Az infláció ellen tenni kell!
Sajnos az infláció elleni állandó csatározásban nagyon kevés eszköz áll a lakosság rendelkezésére. A vállalatok még – piaci erejüktől függő – mértékben tovább tudják hárítani a megnövekedett terheik egy részét, de a lakosság a végső felhasználó, itt már nem adódik más eszköz csak a tudatos fogyasztás és a bevételek növelése.
Ha jó cégnél dolgozunk, akkor évente legalább a KSH által mért infláció mértékével emelik a bérünket. De ebből még lejön az adó is, és ha a saját költségvetésünk magasabb éves áremelkedést jelez, akkor baj van. Évről évre csökken a pénzünk vásárlóértéke. Ezt a legtöbb család a kiadások csökkentésével, az életszínvonal lassú, de fokozatos rontásával ellensúlyozza. Minél tovább tart ez a helyzet, annál érezhetőbbé válik az életszínvonal csökkenése – még költségvetés és tudatos odafigyelés mellett is.
A legtöbben kénytelenek a kiadás oldalon változtatni: olcsóbb helyre mennek nyaralni (később sehova), lemondanak a kultúráról, szórakozásról, rosszabb minőségű élelmiszert vásárolnak, stb. Sokkal jobb azoknak a helyzete, akik külön munka vállalásával, munkahely váltással (előmenetel, magasabb juttatások, béremelés), a bevételeik növelésével tudnak eredményt elérni.
Az egyik legjobb megoldás az infláció elleni harcban a megtakarítások, befektetések létrehozása, mert az így elért folyamatos kamat és hozam emelheti a jövedelmi színvonalunkat. Tehát olyan befektetést kell választanunk, amely az infláció fölött a lehető legjobb hozamot biztosítja, különben a megtakarított pénzünk értéke is folyamatosan elveszhet.
A befektetés: harc az infláció ellen
Ha a bérünknél nem tudunk arányos emelést kiharcolni a főnöktől, akkor a megtakarításainkon kell többletet elérnünk vagy pluszmunkát kell vállalnunk. Különben az életszínvonalunk csökkenni fog és talán éppen nyugdíjas korunkra fogunk teljesen elszegényedni.
A biztonsági tartalék tehát egy másik célt is szolgál: hozamával segít az infláció hatásának enyhítésében. A nyugdíj célú megtakarításainkra is másképpen kell néznünk, mértékét reál értéken (infláció feletti mértéken) kell tartanunk, figyelnünk kell rá, hogy az évek múlásával ne veszítsen ez a hosszú távú megtakarításunk az értékéből!
Fiataloknak!
Minél korábban kezd el megtakarítani valaki, annál kisebb összegű rendszeres megtakarítással is képes lehet komolyabb befektetést előteremteni. Aki későn eszmél, annak gyorsabb fokozatra kell kapcsolnia: vagy többet kell megtakarítania vagy nagyobb kockázatot kell vállalnia, különben nem lesz megfelelő tartaléka idősebb korára.
Egy kis statisztika
2009 és 2011 között az Európai Unió tagállamainak kétharmadában csökkent a háztartások által szabadon elkölthető jövedelem reálértéke; a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal, Görögországban. Spanyolországban 8 százalékos, Cipruson 7, Írországban és Észtországban például 5-5 százalékos volt a visszaesés az Európai Bizottság adatai szerint. Magyarországon ugyanekkor négy százalék fölötti volt a csökkenés. Mindez az Európai Bizottság szerint éles ellentétben áll azzal, hogy Franciaországban, Németországban és Lengyelországban a munkaerőpiac ellenállóbb szerkezetének és a jóléti rendszernek köszönhetően a háztartások bevételei a válság alatt is növekedni tudtak.
Jöjjön el egy beszélgetésre hozzám vagy vegye meg könyveimet és változtassa meg az életét még ma!
